Lohnzettel - bérjegyzék

A bérjegyzéken szereplő adatok

Lohnzettel:                                       bércetli (bérjegyzék)

LSt – Tage (Lohnsteuer – Tage):      Megmutatja, hogy az elszámolt bér hány napra vonatkoztatva értendő. Normálisan persze egész hónapra, de Ausztriában gyakori a részmunkaidős foglalkoztatás, valamint elterjedt az úgynevezett Zeitarbeit (Időmunka). Ez utóbbi azt jelenti, hogy a dolgozó csak azokon a napokon van munkaviszonyban, amikor ténylegesen dolgozik. A többi napon munkanélküli vagy éppenséggel dolgozhat más cégnél. A ledolgozott napok számának jelentősége van abból a szempontból, hogy jogosult-e valaki munkanélküli segélyre (Arbeitslosengeld), illetve mennyi ideig kaphatja ezt a járandóságot. Az Arbeitslosengeld egyébként nem segély, a munkanélküliség esetére szóló biztosítás része a társadalom-biztosítási rendszernek. Ez ugyanolyan járandóság, mint a táppénz vagy a nyugdíj. Ezért fontos a munkában töltött napok száma.

SV – Tage (Sozialversicherung – Tage)           

Azoknak a napoknak a száma, amelyekre tekintettel a munkáltató a társadalom-biztosítási járulékokat (Sozialversicherungsbeiträge) levonta, és a megfelelő kasszáknak (Krankenkasse, Pensionskasse, Arbeitslosenfond) átutalta. A munkában töltött napok száma eltérhet a biztosítási jogosultság szempontjából figyelembe veendő napok számától (pl. szülési szabadság). Nem részletezem ezt, mert ebben nem vagyok érintett.                 

Freibetrag                                                         Jelentése kb.: szabad összeg. 

                                                                        A munkavállalónak lehetősége van arra, hogy éves adóbevallásában                                                                                                                           (Arbeitnehmerveranlagung vagy Lohnsteuerausgleich, emlegetik csak egyszerűen Jahresausgleich-ként is)                                                                         bizonyos kiadások kapcsán adókedvezményeket vegyen igénybe, illetőleg ezeket a kiadásokat levonhatja                                                                         az adójából, illetőleg 400 Euró erejéig adóbefizetés híján is visszaigényelheti a Finanzamt-tól (negatív                                                                                 adó). A levonható, visszaigényelhető pénzek jogcímeit különleges kiadások (Sonderausgaben),                                                                                       jelentkezési költségek (Werbungskosten), vagy rendkívüli terhek (außergewöhnliche Belastungen) címszó                                                                         alatt foglalják csokorba a jogszabályok és az adóbevallással kapcsolatos nyomtatványok (Formular) is. Ha                                                                         ezek a kedvezményre jogosító kiadások évente rendszeresen jelentkeznek valakinél, akkor értelmes                                                                                dolog az adóbevallás benyújtásakor a Finanzamt-tól egy úgynevezett Freibetragsbescheid-ot (az ilyen                                                                                jellegű adómentes összegekre vonatkozó hatósági parancs, hasonló a valamikor Nagy-Britanniában                                                                                   szokásban volt writ-ekhez, amelyben a Finanzamt előre megmondja a munkáltatónak, mekkora összeget                                                                           tekintsen ezeken a jogcímeken adómentesnek. Így a később visszaigényelhető összegeket e parancs                                                                                 alapján a munkáltató már le sem vonja.) kérni.

AVAB                                                              Alleinverdiener-Absetzungsbetrag (jelentése nagyjából: egyedül kereső által levonható összeg). 

A magyar adójogban is voltak korábban ilyen jellegű kedvezmények, emlékezetem szerint családfenntartói kedvezményeknek nevezték ezeket. Ha valaki egy családban egyedül keres, és ténylegesen több embert is eltart, akkor bizonyos adókedvezményekre jogosult.

Verkehrsabsetzbetrag                                      

                                                                      Azok, akik naponta ingáznak a lakóhelyük és a munkahelyük között éves szinten 291 Euró összeggel                                                                                 csökkenthetik az adóköteles bruttó jövedelmüket. Ezt a kedvezményt a munkáltatók automatikusan                                                                                   figyelembe veszik, és az adó-előleg levonásakor a kedvezményt érvényesítik. (a szó jelentése nagyjából:                                                                         közlekedés címén levonható összeg).

Pendlerpauschale 

Ingázási átalány. A Verkehrsabsetzbetrag-on felül igénybe vehető adókedvezmény azok részére, akik naponta ingáznak a munkahelyük és a lakóhelyük között. Az úgynevezett kis ingázási átalány akkor vehető igénybe, ha a lakóhely és a munkahely közötti legrövidebb távolság eléri a 20 km-t, és az utazáshoz – legalább részben – nyilvános közlekedési eszköz (busz, vonat) áll rendelkezésre, és ezek tényleges igénybevétele az utazáshoz elvárható.

                                                                      A nagy ingázási átalány azoknak áll rendelkezésre, akiknek a munkahelyük legalább 2 km-re van a                                                                                   lakóhelyüktől, és nyilvános közlekedési eszközzel nem közelíthető meg, vagy a nyilvános közlekedési                                                                               eszköz igénybevétele nem elvárható. (részletes infó az Arbeiterkammer honlapján)

Pendlereuro 

Évente egy alkalommal igénybe vehető kedvezmény ingázók részére. Az utazással járó költségek ellensúlyozására  a Verkehrsabsetzbetrag-on és a Pendlerpauschale-n kívül ez az összeg is levonható az adó alapból. Nagyjából a munkahely és a lakóhely közötti távolságra vonatkoztatva kilométerenként egy Euróval csökkenthető az adóalap, de csak egyetlen oda-vissza út vehető figyelembe egy adóévben. Tehát ha a távolság 30 km., akkor az éves adóalap 60 Euróval a fentieken kívül tovább csökkenthető. (részletes infó az Arbeiterkammer honlapján)

Verw.gruppe QS/C

A 150 főt, vagy annál többet foglalkoztató munkáltatók kétévente kötelesek jelentést készíteni arról, hogy az egyenértékű munkakörökben foglalkoztatott férfiak és nők jövedelme hogyan alakult, van-e a jövedelmeik között eltérés. A foglalkoztatotti csoportok rendszerét az adott vállalkozás alakíthatja ki, az alkalmazott kódok tehát nem általánosak. A jelentés statisztikai jellegű, a dolgozók abban név szerint nem szerepelnek, ez az adat tehát az adott vállalat alkalmazotti bércsoportjai rendszerének ismerete nélkül nem mond a dolgozónak semmit.

Einstufung                                                         Besorolás. Ugyanaz vonatkozik rá, mint az előzőre.

SV-pflichtig                                                       TB-köteles

LSt-pflichtig                                                     Béradó-köteles

Urlaub: Verb./Rest                                           Szabadság: felhasznált/maradék

BMGL SV lfd                        

                                                                     Bemessungsgrundlage Sozialversicherung laufend (az az összeg, ami alapján az éppen esedékes és                                                                                  levonandó TB-járulékot ki kell számítani)

BMGL SV SZ 

                                  Bemessungsgrundlage Sozialversicherung Sonderzahlung (a különleges kifizetések, pl. 13. és 14. havi                                           fizetés, TB-járulékának számítási alapja)

BMGL Aufrollung SV                              

                                                           Bemessungsgrundlage Aufrollung

Sozialversicherung (A göngyölített TB-járulék kiszámítási alapja. Ez egy kicsit komplikált, de mondok egy kézenfekvő példát:

Ahhoz, hogy a munkáltató mondjuk, 01-jén a dolgozói munkabérét ki tudja fizetni, és természetesen ezzel egyidejűleg le tudja vonni az adókat, járulékokat, valamint be tudja fizetni a saját adóját és járulékait, továbbá, hogy ezekre vonatkozó jelentési kötelezettségeit is teljesíteni tudja, a bérszámfejtést már előző hónap 20-án el kell kezdeni. Valakinek ezt mind ki kell számolnia, még akkor is, ha számítógépen megy a dolog. A bérszámfejtő tehát 20-án reggel, 08.00 órakor előveszi Gipsz Jakab munkaidő-nyilvántartását, abból kilesi az adatokat, és begépeli a megfelelő programokba, amelyek azután kiszámítják, mennyit kell utalni Gipsz Jakab számlájára, mennyit a nyugdíjbiztosítónak, mennyit az egészségbiztosítónak, a munkáskamarának, stb. Ezzel a bérszámfejtő 08.15 órakor végez, de ekkor még nem tudja szegény, hogy Gipsz Jakab 27-én túlórázni fog, ezért a túlórapótlékot nem is számolja el neki. Azért a túlórapótlékot mégiscsak ki kell fizetni, és a levonásokat is teljesíteni kell belőle, de szegény bérszámfejtő bárhogyan ügyeskedik is, ezzel el fog késni. Méghozzá pontosan egy hónapot. Vagyis nem 01-jén, hanem csak a következő hónap 01-jén fogja látni Gipsz Jakab a 27-ei túlórája után járó pótlékot. Na, az ilyen összegek szerepelnek ebben a rovatban.)

BMGL LSt lfd 

Bemessungsgrundlage Lohnsteuer laufend (a folyó összegek béradójának kiszámítási alapja) Ez a számítási alap a rendszeres havi járandóságokból kerül kiszámításra a következőképpen: A bruttó járandóságok összegét csökkenteni kell a biztosítási járulékokkal, az adómentes pótlékokkal, az adómentes utazási költségekkel, egy külön rendelkezés szerinti adómentes összeggel (ezt a rendelkezést a „Finanzamt”-tól lehet kérni), az ingázási átalány összegével, a szakszervezeti tagdíj összegével, a TB-kártya díjával. Növelni kell a bruttó járandóságok összegét az természetbeni juttatások értékével. A béradó kiszámításának alapja tehát a fentiek szerint csökkentett, illetve növel összeg lesz.

BMG LSt SZ                          Bemessungsgrundlage Lohnsteuer

Sonderzahlungen (a külön kifizetések, vagyis a nem havi rendszerességgel esedékes járandóságok béradójának kiszámítási alapja) Az ilyen kifizetésekből az adott évben az első 620 Euró adómentes, a többi ilyen kifizetést minimálisan 6 % béradó terheli akkor is, ha a dolgozó a jövedelme alapján béradót nem lenne köteles fizetni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki a 13. és a 14. havi fizetésen kívül még valamilyen alkalmi juttatásban részesül, ezen keresménye után a jövedelmének megfelelő teljes adót meg kell fizetnie, de minimum 6 %-ot. Tipikus külön kifizetés például a jubileumi jutalom.

BMGL Aufrollung LSt 

A fentebb írtakhoz hasonlóan, itt is korábbi időszakra vonatkozó bérkifizetés béradó-alapjának összege szerepel.

Akonto 

Ha a dolgozó bérelőleget kapott, itt annak összege szerepel.

Nettobezug/Auszahlung

Nettó átutalás, illetőleg nettó kifizetés.

BMGL BV

Bemessungsgrundlage für den Beitrag zur Mitarbeitervorsorgekasse (a dolgozói nyugdíj-előtakarékossági kasszába történő befizetés kiszámítási alapja – nem részletezem, mert engem nem érint).

ÖGB-Beitrag

Österreichische Gewerkschaftsbund (Osztrák Szakszervezeti Szövetség) – önkéntes tagságon alapuló egyesület. Aki belép, bruttó fizetésének 1 %-át köteles tagdíjként átutaltatni. Ezt a munkáltató levonja. A tagdíj összegével csökken a jövedelem adó alapjául szolgáló összeg.

SV lfd 

Sozialversicherung laufend (a normál, nem különleges vagy korábbról elmaradt kifizetések TB-járuléka)

SV SZ 

Sozialversicherung Sonderzahlungen (a különleges kifizetésekből levon TB-járulék összege)

LSt lfd

Lohnsteuer laufend (a rendes időben kifizetett normál bérből levont adóelőleg)

LSt SZ

Lohnsteuer Sonderzahlungen (a különleges kifizetésekből levont adóelőleg összege)

Betriebsratsumme

Az üzemi tanács működésére fizetendő összeg (természetesen csak ott, ahol működik üzemi tanács).

Vormonat

                                                          Előző havi

Monatslohn 

                                                           Havi bér

Urlaub-Entgeld 

Nem nagyon fordítható. Valami olyasmit jelent, hogy szabadság idejére járó díjazás. Lényege az, hogy a dolgozó a szabadság kivétele miatt nem kereshet kevesebbet, mint amennyit keresett volna, ha nem lett volna szabadságon. Ezért a szabadság idejére járó alapbérén felül ki kell fizetni neki azokat az összegeket is, amiket különféle pótlékok, túlórák, stb címén keresett volna. Az alapbéren felül a dolgozót megillető járandóság kiszámításakor a szabadság kezdetét megelőző 13 hét átlagát kell figyelembe venni.

Urlaub Schnitt p. 

Szabadság megszakítása, például fizetett állami ünnep vagy betegállomány miatt. A fenti Entgelt ezekre az időszakokra is jár.

Mehrstunden 

Ez csak részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében használatos szó. Jelentése kb: több óra. Arra utal, hogy a munkaszerződésben megállapodott heti óraszámnál valaki többet dolgozik. Ha valaki teljes munkaidőben dolgozik, akkor a túlórákra az Überstunden szó használatos.

NAZ 50% pfli.

Nemzeti ünnepnapokon végzett munkáért járó 50 %-os pótlék összege szerepel itt.

A bérjegyzékről általában

A bérjegyzékre használatos két kifejezés: Monatslohnabrechnung és Gehaltsabrechnung. Ezek fordítása kb.: havibér-elszámolás, illetve havi járandóság-elszámolás. A megkülönböztetés arra utal, hogy valaki munkásként, vagy Magyarországon adminisztratív dolgozónak is nevezett munkakörben dolgozik-e. A munkás bért kap (Lohn), az adminisztratív dolgozó /irodista/ járandóságot (Gehalt). A kettő között összegszerűen nincs jelentős különbség, sőt, az alacsonyabb kvalifikáltságú munkakörökben talán a munkások keresnek jobban, a kvalifikáció lehetséges legmagasabb szintje azonban nyilván magasabb az irodisták esetében. Irodista bármilyen magas képzettséget igénylő munkakör betöltője lehet, ezért összességében mégis állítható, hogy az irodisták átlagos jövedelme magasabb a munkások átlagos jövedelménél. Lényeges különbség a két kategória között, hogy némileg eltérő közterheket vonnak le a jövedelemből, és a két dolgozói kategória adókedvezményei is eltérőek némileg.

Találkozhatunk a bérjegyzéken a „Bezüge” megjelöléssel is. Ez a Bezug szó többes száma. Többnyire ezt is járandóságoknak szokták fordítani, helyesebb lenne azonban juttatásoknak tekinteni, mert – elvileg – ebben minden benne foglaltatik, amit a dolgozó a munkáltatójától kapott. Jóllehet semmi nem tiltja, a munkáltatók mégsem szoktak tömött pénztárcákat dobálni a dolgozóik után, így aztán mondhatjuk, hogy a finom megkülönböztetés csupán elméleti jelentőségű.

A szent hármasság tehát:

Bezüge – Lohn – Gehalt

Az első magában foglal mindent, amit a munkáltatónktól kapunk. A második a munkaerőnk bérbeadásával szerzett jövedelem, a harmadik pedig az irodisták járandósága. Meg kell jegyeznem, hogy a Gehalt szó használatos abban az értelemben is, hogy valakinek az összes jövedelme, amelyben a munkabér vagy szerepel, vagy nem (ha az illető nem munkás). Munkabére csak munkásnak lehet.

A három szó valamelyikével jelölt rovatban a dolgozó az alapfizetését látja.

/Itt tehetünk említést a minimálbér, minimál-járandóság problematikájáról. A minimálbért a Mindestlohn, a minimál-járandóságot a Mindestgehalt szavakkal jelölik. Ausztriában államilag meghatározott minimálbér, illetve minimál-járandóság nincsen. Minimálbérről, illetőleg minimál-járandóságról azokban a foglalkozási ágakban beszélhetünk, ahol a szakszervezetek (Gewerkschaft) erősek, és ezt kiharcolták, illetve folyamatosan kiharcolják ma is. Az ilyen jellegű rendelkezéseket kollektív szerződésekben (Kollektivvertrag) rögzítik, és ezek érvényessége a szakszervezetek tartományi szerveződéséhez igazodik. Ugyanabban a foglalkozásban is megtörténhet tehát, hogy az egyik tartományban van érvényes minimálbér, minimál-járandóság, a másikban pedig nincs, vagy az összege eltérő. Szerintem ebből a szempontból Alsó-Ausztriában és Felső-Ausztriában a legjobb a helyzet. A méltányos minimáljövedelem tehát nem az államnak köszönhető Ausztriában (sem), hanem a dolgozók erőteljes fellépésének, a szakszervezetek hatalmának és politikai befolyásának, amit a nagyszámú kelet-európai bevándorló gondolkodásmódja napjainkban éppen romba dönt. Megeshet, hogy a következő években a szakszervezetek elveszítik erős pozícióikat a bérkérdésben (ennek jelei már most is felismerhetők), és ez esetben Ausztriában is számítani lehet a megélhetési nehézségek rohamos növekedésére (lásd az új adóreform várható következményeit), valamint arra, hogy a munkáltatók kihasználják a bevándorlók nehéz helyzetét, és leszorítják a béreket (3 évvel ezelőtt minden munkaajánlat komolytalan volt Alsó-Ausztriában, ahol a 7 eurós órabért minimálisan nem ajánlották fel, ma számos konkrét esettel tudnám alátámasztani, hogy 5-6 eurós órabért fizetnek – jobbára magyaroknak – és gyakran feketén, tehát biztosítás nélkül). A kollektív szerződésekről és a szakszervezetek tevékenységéről bővebben lehet tájékozódni az Osztrák Szakszervezeti Szövetség honlapján (keresd így: Österreichischer Gewerkschafstbund)/

A Bezüge címszó alatt találkozhatunk azokkal a juttatásokkal is, amelyeket magyarul pótlékoknak (Zulage) szoktunk nevezni. Nézzünk néhányat:

-         Überstundenzulage – túlórapótlék

-         Schmutzzulage – piszkos munkáért járó pótlék

-         Erschwerniszulage – nehéz (fizikai) munkáért járó pótlék

-         Gefahrenzulage – veszélyességi pótlék

-         stb

Ugyancsak itt jelennek meg a természetben kapott juttatások (Sachbezüge – tárgyi /vagyis nem pénzben kifizetett/ juttatások).

Ha már pótlékok, akkor pár szót a munkaidőről. A törvényes heti munkaidő Ausztriában mindenütt 40 óra. Egyes kollektív szerződések ennél rövidebb heti munkaidőt írnak elő.

A teljesített túlórákért túlórákra vonatkozó alapbér és túlórapótlék jár. A túlórákra vonatkozó alapbér lényegében a dolgozó normál órabére (Stundenlohn). Meg kell jegyeznem, hogy egyes kollektív szerződések, mint például a fémiparban szokásos szerződések, magasabb túlóra alapbért írhatnak elő. A fémiparban átlagosan 15-20 %-kal magasabbak a túlóra alapbérek a normál órabérnél.

A túlórapótlék minimálisan a túlóra alapbér 50%-a. Ezt szövetségi törvény írja elő, ennél kevesebbet adni vagy ennél kisebb összegben megállapodni nem lehet. A túlórapótlék maximum havi 86 Euróig adómentes. Ez azonban CSAK a túlórapótlékra vonatkozik, a túlóra alapbér adóköteles. A biztosítási járulékot a túlórapótlékból is le kell vonni.

Az éjszakás pótlék fizetése szintén törvényi előírás, az éjszakai munkaidő 19.00 órától 07.00 óráig tart. Ebben az időintervallumban 3 órára eső éjszakai pótlék adómentes. A biztosítási járulékok itt is levonandók, és az adómentesség itt sem vonatkozik az éjszakai alapbérre.

Vasárnapi munkavégzésre csak a munkaszüneti napokra vonatkozó szövetségi törvény kifejezett engedélyével kerülhet sor. Engedélyezett a vasárnapi munkavégzés például a vendéglátó iparban, a közlekedésben, a kórházakban, stb. A vasárnapi munkavégzésre kötelezést a munkafelügyelőségen lehet feljelenteni (Arbeitsinspektorat). Alsó-Ausztriában és Burgenlandban a St. Pölteni Munkafelügyelőség illetékes (Daniel Gran Straße 10, Sankt Pölten, A-3100 vagy +43 (664) 251 70 08 telefonon éjjel-nappal).

A vasárnapi munkavégzés bérezésére külön törvényi előírás nincsen. Kollektív szerződések gyakran írnak elő pótlékot a vasárnapi munkavégzésre. A vasárnap teljesített túlórák minimális, törvényben előírt pótlékolása (az egyébként bármikor teljesített túlórákkal azonosan) 50%, kollektív szerződés rendelhet magasabb pótlékot.

Ünnepnapokon csak pontosan meghatározott okokból kötelezheti a munkáltató a dolgozóit munkavégzésre. Ilyen okok például a takarítás, üzemzavar elhárítása, gépek-berendezések karbantartása, stb. A példálózó felsorolás is mutatja, hogy az „irodistákat” nem lehet ünnepnapi munkavégzésre kötelezni, míg a munkásokat könnyedén. Az ünnepnapokon a dolgozó nem munkabért (járandóságot) kap, hanem a kieső bér (járandóság) pótlására szolgáló díjat, amely összegben megegyezik az adott napi bérével (pótlékokat is beleszámítva), járandóságával, stb. Egyszerűen szólva: a törvényben meghatározott állami ünnepek – amennyiben munkanapra esnek – fizetett ünnepek. Természetesen nem jár a díj az ünnepnapokra, ha a dolgozó azon a napon egyébként sem dolgozott volna.

A tárgyi juttatások (magyar terminológiával természetbeni juttatások) olyan járandóságok, amelyeket nem pénzben fizet a munkáltató. Ezek pénzértékét is meg kell határoznia, mert ezek után is kötelező befizetni a biztosítási járulékot és a jövedelemadót. A tárgyi juttatásokat külön szövetségi rendelet szabályozza igen aprólékosan. A tárgyi juttatások értéke mindig az a bolti ár, amelyen a dolgozó megvásárolhatná az adott terméket vagy szolgáltatást, ha a munkáltatójától nem kapná meg. Néhány jellemző tárgyi juttatás: szolgálati gépjármű magáncélú használata, gépjármű parkolási lehetőség biztosítása, dolgozói árkedvezmény, a nyilvános közlekedési eszközök (busz, vonat, stb) költségeihez történő munkáltatói hozzájárulás (Jobticket), kamatkedvezmények, stb.

Ugyancsak a „Bezüge” rovatban szerepel az úgynevezett Taggeld (napidíj) és a Kilometergeld (kilóméterpénz). Ezeket most nem részletezem, mivel engem nem érint.

A „Bezüge” rovat legfontosabb bejegyzése a „Bruttobezug”. Ez a bruttó fizetés. Ebből számítják a biztosítási járulékot és a jövedelemadót. Érdemes néha utánaszámolni, mert ettől az összegtől függ, hogy mennyi lesz a nyugdíjunk, vagy betegség esetén mennyi táppénzre (Krankengeld) számíthatunk.

Levonások (Abgaben)

A következő rovat („Abgaben”) általában a legizgalmasabb része a bércetlinek. A viták és felháborodások állandó kereszttüzében áll ez a rovat évek óta, és nem hallani híreket, hogy meg akarnák szüntetni. Húúú! Most jön!

Megkísérelem a lehetetlent: értelmesen elmagyarázni mit miért vonnak le a fizetésünkből (tudtommal ez még senkinek sem sikerült, de azért szurkoljatok!).

„Abgaben” többes szám: levonásokat jelent. Levonás: Abgabe (Szó szerint leadást és nem levonást jelent, de mi magyarok önként soha nem adnánk le a fizetésünk egy részét senkinek, ezért nálunk ezt a rendszert levonások révén, mondhatnám felülről kikényszerítve vezették be valamikor.)

Először is a biztosítási járulékokról (Sozialversicherungsbeiträge – tükörfordításban: társadalombiztosítási hozzájárulások, rövidítve: SV-Beiträge).

A dolgozó nyugdíj- (Pensionsversicherung), egészség- (Krankenversicherung) és munkanélküli (Arbeitslosenversicherung) biztosítás fizetésére kötelezett, emellett a munkáltató köteles balesetbiztosítási (Unfallversicherung) járulékot is fizetni.

Nyugdíjra munkásoktól és „irodistáktól” egyaránt 10,25 %-ot vonnak.

Egészségbiztosítás: munkások esetében 3,95 %, „irodisták esetében 3,82 %. (Meg kell jegyezni, hogy a teljes biztosítási összeg, azzal együtt, amit a munkáltató köteles fizetni, mindkét kategóriában egyenlő, 7,65 %, de valamilyen okból a munkásoknak a saját biztosításukból nagyobb részt kell maguknak fizetni, mint az „irodistáknak”. Gondolom nem azért, mert a munkásokat alábecsülnék. Egyszerűen csak „történelmileg így alakult ki”.)

A munkanélküli biztosítás mindkét kategóriában 3 %.

Balesetbiztosítási járulékot a dolgozó nem fizet, csak a munkáltatót terheli ez a kötelezettség.

Az összes levonás tehát TB-járulék (SV-Beiträge) címén munkások esetében 17,2 %, „irodisták esetében 17,07 %.

Ezeken kívül a dolgozóknak egységesen 0,5 % munkáskamarai tagsági díjat kell fizetniük (levonják), valamint ugyancsak 0,5 % lakásépítés-támogatási hozzájárulást (ezt is levonják). Tegyük hozzá, a munkáskamarai tagdíjat akkor is fizetni kell, ha valaki azt sem tudja, mi az a munkáskamara, és a lakásépítés-támogatási hozzájárulást annak is fizetnie kell, aki biztosan soha életében nem vásárolhat vagy bérelhet támogatott lakást. Hm.

A levonás tehát, most már tényleg összesen, 18,2 %, illetve 18,07 %. (Nem számítva természetesen az adót.)

A 13. havi (Urlaubsgeld) és 14. havi (Weinachtsgeld) fizetésekből is vonják a TB-járulékokat, csak 1 %-kal kevesebbet, mint a normál fizetésekből.