Grundbegriffe (Lehre in Österreich)

A fordítást az osztrák Munkapiaci Szolgálat által közzétett gyűjtemény alapján készítettem. Ha valaki az alábbiakban fordításbeli vagy ténybeli pontatlanságot, hibát talál, kérem tiszteljen meg egy e-mail-lel. Amennyire tőlem telik, igyekszem a hibákat kijavítani. Ha valaki bővebb ismeretekkel rendelkezik egy-egy téma kapcsán, a szöveget szívesen kiegészítem további információkkal is. A célom az, hogy az alábbi ismertető alapján a lehető leghitelesebb képet lehessen alkotni az osztrák szakképzési rendszerről. Természetesen fel kell hívnom a figyelmét mindenkinek, hogy az alábbiakat ne vegye automatikusan készpénznek, ez nem egy hivatalos tájékoztató oldal, csak egy privát honlap. Ha valami konkrétan érdekel az alábbiakban írtakkal kapcsolatban, érdemes hivatalos helyen az információ helyességét ellenőrizni.

Abschlussprüfung (záróvizsga)

A 3-4 éves, szakmai képzést adó iskolák utolsó évfolyamai többnyire záróvizsga évfolyamok, és ezek végén van a záróvizsga. Ez a vizsga képesít, illetve jogosít közvetlenül az adott szakmai tevékenység gyakorlására, és megnyitja a lehetőséget a szabályozott foglalkozások űzésére. Záróvizsga előfordul néhány más jellegű képzés esetében is.

Allgemein bildende höhere Schule (AHS) – (Általános képzést adó magasabb iskola)

Az általános képzést adó magasabb iskolák átfogó és elmélyülő általános képzést nyújtanak. Az ilyen iskolák alsó tagozata az 5. Osztálytól a 8. Osztályig tart, a felső tagozat a 9. Évfolyamtól a 12. Évfolyamig. Ezek az iskolák érettségi vizsgával fejeződnek be, valamint jogosítanak az egyetemi, illetve főiskolai tanulmányok megkezdésére.

A 7. Osztálytól három képzési irány van: a gimnázium, a reálgimnázium és a gazdaságtudományi gimnázium.

A 8. Osztály eredményes befejezését követően lehet szakképzést nyújtó közép-, vagy szakképzést nyújtó magasabb iskolába váltani valamely kollégium keretei között.(Ilyen kollégium nem működik valamennyi iskola valamennyi szakán. Sic)

Allgemein bildende Pflichtschulen (általános képzést adó kötelező iskolák)

Az általános képzést adó kötelező iskola magába foglalja a népiskolát (az 1. Osztálytól a 4. Osztályig), a főiskolát (az 5. Osztálytól a 8. Osztályig), a különleges iskolát (a különleges pedagógiai támogatásra szoruló gyermekek iskolája az 1. Osztálytól a 8. Osztályig), valamint a polytechnikai iskolát (9. Osztály).

Allgemeiner Hochschulzugang (általános hozzáférés a felsőoktatáshoz)

A felsőoktatáshoz való általános hozzáférés jogosultsága érettségi vizsgával, érettségiés oklevél vizsgával és szakérettségi vizsgával (korlátozottan felsőfokú tanulmányok folytatására jogosító vizsgával) szerezhető meg.

A szakfőiskolákon és a legtöbb egyetemen a tanulmányok megkezdése az érettségi és oklevél vizsga letételét követően minden további nélkül lehetséges. Esetenként, az elvégzett iskola szakirányát és a kiszemelt iskolába történő átiratkozást figyelembe véve, kiegészítő vizsgákra lehet szükség.

A szakmai képzést adó felsőiskolákban letett érettségi és oklevélvizsga a kollégiumok és a pedagógiai főiskolák látogatására is jogosít.

Bizonyos szakirányok esetén a szakképzést nyújtó felsőbb iskolák rész-szakképsettségei is elismerhetőek.

Aufbaulehrgänge (továbbképző tanfolyamok)

A továbbképző tanfolyamokon a szakmai képzést adó középiskolák befejezői juthatnak el a megfelelő felsőbb iskola érettségi és oklevél vizsgájához.

Ez elérhető egy dolgozók magasabb képzést nyújtó tanintézetének a látogatásával is.

A továbbképző tanfolyamok 3 évig tartanak, illetve 6 szemeszterből állnak, néha szükséges valamilyen kiegészítő képzettség.

Aufnahmebedingungen für BMS und BHS (a szakmai képzést nyújtó középiskolákba és a szakmai képzést nyújtó felsőbb iskolákba való felvétel feltételei)

1.     A 8. Iskolaév eredményes befejezése: ez azt jelenti, hogy a 8. Évfolyamot eredményesen kell elvégezni, vagy az iskolakötelezettség első 8 évét eredményesen kell kitölteni. Másképpen: legalább elégséges eredmény szerepel az összes kötelező tantárgyból – kivéve a latint vagy a második élő idegen nyelvet, a geometriai formákat és a súlyponti tantárgyakat – a népiskola 8. Osztályának, az új középiskola 4. Osztályának, illetőleg az általános képzést nyújtó felsőbb iskola 4. Vagy 5. Osztályának záróbizonyítványában.

a.     A legalább 3 éves szakmai képzést nyújtó iskolákban érvényes feltétel továbbá az is, hogy a főiskola 4. Osztályából érkező tanulók – amennyiben a legalacsonyabb teljesítménycsoportba tartoztak – németből, angolból vagy matematikából felvételi vizsgát tegyenek. A felvételi vizsga kévetelménye megszűnik a polytechnikai iskola, vagyis a 9. Osztály eredményes befejezésével. Nem kell felvételi vizsgát tenniük azoknak a tanulóknak sem, akik a főiskola 4. Osztályában nem kaptak teljesítménybesorolást, valamint azoknak a tanulóknak sem, akik egy reáliskolában németből, matematikából vagy élő idegen nyelvből kaptak elégséges besorolást.

b.     A szakmai képzést nyújtó felsőbb iskolákban felvételi követelmény továbbá az is, hogy a főiskola 4. Osztályos tanulója németből, angolból vagy matematikából felvételi vizsgát tegyen, ha ezekből a tárgyakból, illetve ezek valamelyikéből a középszintű teljesítménycsoportba tartozik (elégséges vagy közepes), vagy ha a legalacsonyabb teljesítménycsoportba tartozott.

2.      Nem kell a jelentkezőnek felvételi vizsgát tennie, ha a főiskola 4. Osztályos bizonyítványában teljesítménycsoportba való besorolási adatok nem szerepelnek, vagy ha egy reáliskolában németből, matematikából vagy egy élő idegen nyelvből „nagyon jó” vagy „jó” eredményt ért el. Közepes eredmény esetén sem kell felvételi vizsgát tenni abban az esetben, ha az éves bizonyítványban a következő bejegyzés szerepel: „A második teljesítménycsoport legalább ’jó’ eredményével a szakmai képzést adó felsőbb iskolába való felvételi követelményeknek megfelelt.”

3.     A művészeti szempontok szerint működő szakmai képzést adó közép- vagy felsőbb iskolák ezeken felül egy alkalmassági vizsga keretében állapítják meg, hogy a jelentkező a művészeti szempontoknak megfelel-e.

4.     Abban az esetben, ha egy szakmai képzést adó közép- vagy felsőbb iskola az összes jelentkezőt nem tudja felvenni, akkor ez az iskola megállapít egy közelebbi besorolási módot, amely alapján azokat a jelentkezőket veszik fel, akik az eredményük alapján a közelebbi besorolási feltételeknek a legjobban megfelelnek. Ezekről az iskola által önállóan megállapított besorolási feltételekről, valamint az ezekkel kapcsolatos jelentkezési határidőkről közvetlenül az adott iskolában lehet érdeklődni.

Az 1 és 2 éves, szakmai képzést adó iskolákban, valamint a mezőgazdasági szakiskolákban felvételi vizsga nincsen.

Ausbilderprüfung (kiképzői vizsga, másképpen oktatói vizsga)

Az oktatói vizsga tanoncok oktatására jogosít, és pedagógiai, pszichológiai valamint jogi területeket fog át. Az elsődleges vizsgára bocsátási követelmény a nagykorúság. Oktatói vizsgát évente két alkalommal rendeznek azokon a helyeken, ahol mestervizsgát is lehet tenni. Ha az oktatói training egy szakmai beszélgetés keretében tett ismeretfelméréssel zárul, akkor ez a beszélgetés egyenértékű az oktatói vizsgával. Különféle iskolai képzések, illetőleg letett vizsgák (például: műmester iskola, adótanácsadói szakvizsga) az oktatói vizsgát pótolják. Ha valakinek már van vállalkozói vizsgája, oktatói vizsgát akkor sem kell tennie.

Ausbildungsschwerpunkt/Ausbildungsmodul (A képzés súlypontjai/Képzési modul)

A képzés súlypontja (képzési modul vagy szakterület)a képzésnek részlegesen az iskolai autonómia körében kínált területe, ami azt jelenti, hogy a szakmai képzést nyújtó közép- vagy felsőbb iskolában egy meghatározott számú tanóra a szakmával kapcsolatos képzés során az elmélyülést, illetőleg a specializációt szolgálja.

Ausbildungszweig (képzési ág)

A képzési ág a szakmai képzést adó közép-, illetve felsőbb iskolák által (többnyire csak az első évfolyam befejezését követően) kínált, saját tantervvel rendelkező része a képzésnek, amely az adott szakmához kapcsolódó területen való elmélyülést, illetőleg a specializációt szolgálja.

Bauhandwerkschulen (kézműves iskolák)

A kézműves iskolák a személyek szakképzésének kiszélesítését szolgálják, hogy képesekké váljanak a saját szakterületükön egy magasabb szintű tevékenység gyakorlására. Előfeltétel a bevezető szakmai kétzés befejezése.

Befähigungsprüfung (képesítő vizsga)

A képesítő bizonyítvány megszerzésére szolgáló vizsga különböző szabályozott iparok űzéséhez szükséges, rendszerint több részből álló vizsga, amely szóbeli, írásbeli és vállalkozói vizsgarészből áll. A vizsgakövetelményeket a mindenkori, a képesítő bizonyítvány megszerzésére vonatkozó vizsgaszabályzat állapítja meg.

Behinderte Menschen (hátrányos helyzetű emberek)

A hátrányban lévő emberek a szakmai képzést nyújtó közép- vagy felsőbb iskolákban olyan szakmai képzésben részesülhetnek, amely különös figyelmet fordít a hátrányaikra. Felvilágosítást kaphatnak az illetékes tartományi iskolatanácsnál, Bécsben a városi iskolatanácsnál (az iskolapszichológiai tanácsadó hjelyeken).

Beihilfen (támogatások)

A szakképzést adó közép- és felsőbb iskolák tanulói számára léteznek tanulói támogatások (iskolai támogatás, lakóotthonban történő elhelyezési támogatás) és iskolába járási támogatás. Meghatározott körülmények esetén a dolgozók, akik iskolába járnak hozzájuthatnak támogatásokhoz a munkapiaci támogatásokból, illetve különféle tanulói támogatásokhoz. Vannak hozzájárulások a munkáltatói és munkavállalói szövetségek részéről is. Közelebbi felvilágosítást az iskolaigazgatóságokon lehet kapni.

Berechtigungen (jogosultságok)

A szakképzést adó felsőbb iskolák érettségi és oklevél vizsgája feljogosít a szakfőiskolák, az egyetemek, a főiskolák és a kollégiumok látogatására. Egyes tanulmányi irányokban egyes tantárgyakból kiegészítő vizsgák letétele válhat szükségessé. A 3-éves szakmai bevezető tevékenységet követően a legtöbb technikai felsőfokú tanintézményben végzett hallgató, akárcsak a mezőgazdasági és az erdőgazdasági tanintézményekben végzettek kérvényezhetik a mérnöki címet. A szakmai képzést adó közép- és felsőbb iskolákban végzettek jogosultságait az ipari rendtartás szabályozza.

Berufsausbildungsgesetz (a szakmai képzésről szóló törvény)

A szakmai képzésről szóló törvény a törvényes kerete a tanoncok üzemi képzésének. A szakmai képzésről szóló törvény egyes rendelkezései a szakmai képzést nyújtó közép- és felsőbb iskolákra is vonatkoznak.

Berufsbildende höhere Schulen (BHS) – (szakmai képzést adó felsőbb iskolák)

A szakmai képzést adó felsőbb iskolák nyújtanak egy magasabb szintű szakmai képzést és egy alapos általános képzést. Ezek az iskolák 5 évig tartanak, és érettségi és oklevél vizsgával zárulnak, amelyek az Európai Unió egész területén elismert képzettséget adnak. E vizsgák eredményes letételével a tanulók megszerzik az általános részvételi lehetőséget a felsőoktatásban, valamint – a képzés típusának megfelelő – szakmai végzettséget is (ezt nevezik kétszeres végzettségnek).

Berufsbildende mittlere Schulen (BMS) – szakmai képzést nyújtó középiskolák

A szakmai képzést nyújtó középiskolák szakmai képzettséget és általános képzést nyújtanak. Ezek az iskolák 3-4 évig tartanak, és záróvizsgával fejeződnek be. További végzettségek megszerzése, mint például a szakérettségi vagy a továbbképző tanfolyam, lehetséges.

Vannak 1-2 éves szakmai előkészítő középiskolák is.

Berufsreifeprüfung (szakérettségi vizsga)

A szakérettségi a kettős rendszerben tanulók számára tanonc záróvizsgának számít, és lehetővé teszi nekik, valamint a legalább 3 éves egészségügyi és beteápolói szaközépiskolák tanulóinak, az orvos-technikai szakszolgálati iskolák tanulóinak, az 1979. Évi tisztviselői szolgálati törvény 28. § szerinti szolgálati vizsgát tevőknek, akárcsak a szakképzést nyújtó felsőbb iskolák 3. Évfolyamos tanulóinak, valamint a gyermekpedagógiai tanintézmények és a szociálpedagóiai szakképző intézmények 3. Évfolyamos tanulóinak, hogy legalább 3 éves szakmai gyakorlattal megszerezzék a felsőoktatásban való általános részvételi lehetőséget. Ez a vizsga szakmai jogosultságokat (valamely szakma gyakorlására való jogosultságot) nem eredményez.

A szakérettségi vizsga négy részből áll: német, matematika, élő idegen nyelv és valamely, az adott szakmához kapcsolódó szakterület.

A szakérettségi egy külsős vizsga (nem kapcsolódik az adott, a vizsga szerinti iskolában folyó oktatás rendszeres látogatásához), amelyet szakképzést adó felsőbb iskolákban, általános képzést adó felsőbb iskolákban, gyermekpedagógiai, illetve szociálpedagógiai képző intézményekben lehet letenni.

Az első részvizsga letételére nem kerülhet sor a 19. Életév betöltése előtt.

Előkészítő tanfolyamokat kínálnak a Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kultúrális Minisztérium által elismert felnőttképző intézetek (például: BFI, VHS, WIFI) és néhány szakképző iskola.

Berufsschulen (szakiskolák)

A szakiskola egy szakmai képzést nyújtó kötelező iskola, valamint egyben része a kettős képzési rendszernek is. A szakmai képzésnek ezt a módját ezért kettős szakmai képzési rendszernek nevezzük, ahol a képzési feladatok két szerv között vannak felosztva: a képzésben résztvevő üzem és a szakiskola között. Az üzemi képzés rendjét illetően a Szövetségi Gazdasági, Családi és Ifjúsági minisztérium illetékes, míg a pedagógiai szempontok érvényesülése tekintetében a Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kutúrális Minisztérium irányítása alá tartozó szakiskola. Minden tanonc köteles a saját tanoncideje alatt a szakiskolát látogatni. A szakiskolák vagy egészévesek, ilyenkor hetente legalább egy teljes iskolai nap van a képzésben, vagy az adott tanfolyamszerűen szervezettek, amelyek minden évfolyamban legalább 8 hétig tartanak. A szakiskolák feladatai, hogy az adott foglalkozást kísérő oktatásban részesítsék a tanoncokat, támogatva ezzel az üzemben folyó képzésüket, továbbá oktassák az alapvető elméleti ismereteket, és – kiegészítő jelleggel – az általános képzés kiszélesítése.

Berufstätige (valamely foglalkozást űző, dolgozó személy)

Sok szakmai képzést adó iskolát a dolgozók számára is elérhető formában, esti oktatás keretében szerveznek meg. Ilyenek lehetnek: szakmai képzést nyújtó közép- és felsőbb iskolák, továbbképző (érettségi és oklevél vizsgára felkészítő) tanfolyamok, kollégiumok, előkészítő és egyéb tanfolyamok, vagy műmester iskolák.

Betriebswirtschaftliches Zentrum (BWZ) – üzemgazdasági központ

Minden nagyvároshoz kötődő térség egyik iskolájában létezik egy üzemgazdasági központ, hogy a gyakorlati lehetőség biztosítására a vállalatokat megnyerje. Ezek a különleges oktató termek fel vannak szerelve minden korszerű irodai, információs és kommunikációs eszközzel.

Bildungsberatung (képzési tanácsadás)

A képzési tanácsadást különlegesen képzett pedagógusok végzik, akiket az általános képzést nyújtó iskolákban tanulói tanácsadónak, a szakmai képzést nyújtó közép- és felsőbb iskolákban képzési tanácsadónak neveznek. Ezek a tanácsadók iskolai és foglalkozásbeli információkkal, valamint segítség közvetítésével állnak a tanulók rendelkezésére. Tanácsadó helyek vannak a tartományi iskolatanácsoknál és a Bécsi Városi Iskolatanácsnál is. Itt iskolapszichológiai képzési tanácsadás folyik, valamin az iskolatanácsok iskolaszervízei működnek.

Bundeslehr- und Versuchanstalt (Szövetségi Tanonc- és Kutató Intézet)

Ez az intézmény egy szövetségi fenntartású technikai és mezőgazdasági iskola, amelyhez egy kutatóintézet is tartozik.

Bundesministerium für Unterricht, Kunst und Kultur (BMUKK) – Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kutúrális Minisztérium

A Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kutúrális Minisztérium a legfelső igazgatási szerv az oktatás, képzés területén. A minisztérium igazgatási tevékenysége átfogja az összes elsődleges és másodlagos állami feladatokat a képzéssel összefügggésben, a kötelező iskoláktól a második szekundárfokozatig bezárólag, akárcsak a pedagógiai főiskolai képzést.

Ide tartozik a felnőttképzés is, valamint az élethsszig tartó tanulás programjával kapcsolatos valamennyi ügy.

A művészet és a kultúra területén a minisztérium felelős valamennyi művészeti terület szövetségi támogatásáért, valamint a kutúrális örökség ápolásáért és megőrzéséért, beleértve a könyvtárakat, a szövetségi múzeumokat, az emlékművek védelmét, és a kutúra támogatását. A minisztérium felel a Szövetségi Színház működtetéséért is.

Diplomprüfung (oklevélvizsga)

Az oklevélvizsga a kollégiumi képzés záró mozzanata. Lehet azonban része a szakmai képzést nyújtó felsőbb iskolák záróvizsgájának is. Ilyenkor érettségi és oklevél vizsgáról beszélünk.

Duales System/Duale Ausbildung (kettős rendszer/kettős képzés)

A kettős képzési rendszer alatt a két helyen folyó tanoncképzést értjük. Az egyik tanítási helyszín – tanszerződés alapján – a képző üzem, a másik a szakiskola. A képzés tartama kettő, kettő és fél, három, három és fél, vagy négy év lehet. A tanonc záróvizsgára a képzési időtartam végén kerülhet sor, hogy a tanoncképzés befejezését igazoló okmányt a tanonc megkaphassa.

EU-Anerkennung (Európai uniós elismerés)

Az osztrák szakmai képzést nyújtó felsőbb iskolákban, beleértve ezek különleges formáit, a felsőbb mezőgazdasági és erdőgazdasági tanintézményeket, a mesteriskolákat, a mesterosztályokat, a műmester és népítőipari iskolákat, amelyek szerkezete jogi és igazgatási előírásokban meghatározott, a képzés menete és az oklevelek színvonala igazodik az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EG számú, a szakképzettségek elismeréséről szóló irányelvéhez (13. Szakasz, 2. Bekezdés, 3. Albekezdés, és a III. Számú függelék). Az iskolai bizonyítvány a 2005/36/EG irányelv 11.szakasz c) pontja szerinti oklevelet jelent.

Ahogy az irányelv ezt világosan kifejezi, ezeknek a képzéseknek az eredményes befejezése megnyitja az utat egy másik tagállamban azon szabályozott foglalkozások gyakorlásához, amelyhez az adott tagállamban négyéves főiskolai vagy egyetemi képzésnél nem hosszabb idejű képzés szükséges. Az irányelv ezáltal megnyitja az utat ezeknek a foglalkozásoknak a gyakorlásához, az akadémiai fokozatok azonos értékűként való elfogadását azonban nem szabályozza.

A szakmai képzést nyújtó középiskolák bizonyítványai a képzettség eredményes megszerzését igazolják, ezek a bizonyítványok a Szakmai képzettségek elismeréséről szóló 2005/36/EG irányelv 11. Szakasz b) pontja szerinti oklevélnek minősülnek.

Egy kollégiumi képzés eredményes elvégzését igazoló oklevél a 2005/36/EG irányelv 11.szakasz c) pontja szerinti végzettségnek felel meg, amely négyéves főiskolai vagy egyetemi képzést nem tesz lehetővé, függetlenül attól, hogy a fogadó állam által ehhez megkívánt végzettség az irányelv 11.szakasz d) vagy 11.szakasz e) pontja alá tartozik.

A gyermekpedagógiai és a szociálpedagógiai tanintézményekben a végzettség eredményes megszerzése az irányelv 11.szakasz c) pont ii.alpontja valamint az irányelv II.számú függeléke szerinti különleges szerkezetű képzés teljesítésének számít.

Externistenprüfung (külsős vizsga)

A szakképzést nyújtó iskolák egyes tantárgyai, illetőleg évfolyamai meghatározott feltételek mellett külsős vizsgával, vagyis iskolalátogatás nélkül is teljesíthetők. Ez érvényes az érettségi, a záró- és a képesítő vizsgákra is. Külsős vizsga a szakérettségi vizsga is.

Facharbeiterprüfung (szakmunkás vizsga)

A szakmunkás vizsga a tanonc záróvizsga megfelelője a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban, ezt a vizsgát a képzés végén kell letenni.

Fachhochschul-Studiengänge (Fachhochschulen) – szakmai felsőfokú tanulmányok (szakfőiskolák)

Ezek az iskolák szakmai gyakorlathoz kötődő, tudományosan megalapozott képzést kínálnak egy bizonyos szakterületen.

A szakfőiskolák bachelor-tanfolyamai 6 szemeszterből állnak, a master-tanfolyamok 2-4 szemesztert fognak át. A felsőfokú oklevél-tanfolyamok 8-10 szemeszteresek. A tanulmányok megkezdésének előfeltétele a felsőoktatásban való részvétel általános jogosultságának megszerzése vagy a bevezető szakmai gyakorlat megléte.

A magasabb technikai tanintézményekben tanulók részére, megfelelő szakmai gyakorlatot követően, célcsoport-specifikus szakfőiskolák léteznek, amelyekben rövidebb a képzés időtartama.

Fachliche Tätigkeit (szakmai tevékenység)

Szakmai (másképpen bevezető) tevékenység az a tevékenység, amely egy bizonyos ipar önálló űzéséhez szükséges tapasztalatok és ismeretek megszerzése végett fontos.

Fachrichtung (szakirány)

A szakirány, vagy másképpen képzési ág egy olyan – többnyire már az I.évfolyamtól kínált – önálló tantervvel rendelkező képzési terület, amelynek rendeltetése az, hogy egy szakmai képzést nyújtó közép- vagy felsőbb iskolában a szakmai ismeretekben való elmélyülést, illetőleg a specializációt segítse elő.

Fachschulen (szakiskolák)

A szakiskolák a szakmai képzést nyújtó középiskolák. Ezek az iskolák szakmai képzettséget és általános ismereteket közvetítenek, 3-4 évig tartanak és záróvizsgával fejeződnek be. Továbbképzésre, pl.szakérettségi letételére továbbképző tanfolyamokon vagy dolgozók magasabb tanintézményébe történő beiratkozást követően nyílik lehetőség. Vannak foglalkozásra előkészítő 1, illetve 2 éves szakiskolák is.

Ferialpraxis (nyári gyakorlat)

A szakképzést nyújtó közép- és felsőbb iskolák tanulóinak többnyire egy vagy több alkalommal fizetett nyári gyakorlatot kell teljesíteniük a nyári szünetben a bevezető gyakorlati üzemekben. Néhány esetben ecélból megrövidítik az oktatási évet. (Például a túrizmushoz kötődő iskolákban.)

Ferien (iskolai szünet)

A legtöbb szakmai képzést nyújtó közép- és felsőbb iskolában az iskolai szünetek rendje ugyanaz, mint az általános képzést nyújtó iskolákban. A túrizmushoz kapcsolódó, valamint a mezőgazdasági és az erdőgazdasági iskolákban részben rövidített az iskolaév azért, hogy a kötelező nyári gyakorlat teljesítését megkönnyítsék. A szünetek rendje a tanfolyamok többsége esetén is ugyanaz, mint az általános képzést nyújtó felsőbb iskolákban. Néhány tanfolyam esetében – a résztvevők foglakozásbeli tevékenységétől függően – különleges előírások érvényesek, amelyekről az iskola igazgatóságokon lehet érdeklődni.

Gewerbeordnung (ipari rendtartás)

Az ipari rendtartás egy szövetségi törvény, amely az iparszerűen űzött tevékenységekre vonatkozik. Ez szabályozza, hogy a kötött iparokat és kézműiparokat ki gyakorolhatja.

HAK/HAS für Berufstätige (dolgozók kereskedelmi akadémiája és dolgozók kereskedelmi iskolája)

Sok üzleti iskola működési helyén van dolgozók kereskedelmi akadémiája és dolgozók kereskedelmi iskolája, ezen képzések némelyikében távoktatás keretében is részt lehet venni. A tanterv úgy van felépítve, hogy 4 szemeszter után teljesíteni lehet a kereskedelmi iskola záróvizsgáját, 8 szemeszter után pedig le lehet tenni a kereskedelmi akadémia érettségi és oklevél vizsgáját.

Hauptschulen (főiskolák)

A „főiskola” 4 éves (a népiskolát követő 5-8. Évfolyamot jelenti), és általános képzést, valamint a szakmai képzést nyújtó közép- és felsőbb iskolákban történő első szakképzésre való felkészítő ismereteket közvetít.

Heimbeihilfe (otthon-hozzájárulás)

Az otthon-hozzájárulás kérelemre annak a szakmai képzést nyújtó közép- vagy felsőbb iskolában tanuló diáknak biztosítható, aki az iskola látogatása céljából a szülei lakóhelyén kívül kénytelen lakni. Formanyomtatványok beszerezhetők az iskolákban.

Hochschule für Agrar- und Umweltpedagogik (Agrár- és környezetpedagógiai főiskola)

Ez az iskola felsőfokú tanfolyamokat kínál a mezőgazdasági pedagógiai, erdőgazdasági pedagógiai és környezetpedagógiai szakterületeken, beleértve a tanácsadási és támogatási szolgálatokat, a továbbképzéseket és a szakmához kapcsolódó kutatásokat is.

Höhere Abteilung (magasabb osztály)

Több felsőbb technikai tanintézményben, illetőleg több felsőbb ipari tanintézményben létező szakirányú képzési forma.

Höhere Lehranstalt (felsőbb tanintézmény)

Egy szakképzést nyújtó magasabb iskolában magasabb szintű szakmai képzésre és alapos általános képzésre kerül sor. Ez a képzés 5 évig tart, és az Európai Unióban elismert érettségi és oklevél vizsgával zárul.

Ezzel a vizsgával megszerzik a tanulók a felsőoktatásban való általános részvételi jogosultságot, akárcsak – a képzés típusa szerint – meghatározott szakmai kéépzettséget is. Ezt nevezzük dupla vagy kettős képzettségnek.

Höhere Lehranstalt (einschl. Kolleg) für Berufstätige im technisch-gewerblichen Bereich:

Azok az iskolák, amelyek amelyek dolgozók magasabb tanintézményeit működtetik, igény és megfelelő éedeklődés esetén, a tartalékaik terhére a magasabb tanintézmény profiljának megfelelő dolgozók kollégiumát is létesíthetnek.

Ez azt jelenti, hogy a kívánt kollégiumi képzés keresése során a dolgozók magasabb iskolái közül azokat, amelyek képzési súlypontja a kívánt képzési iránynak megfelel, figyelembe lehet venni.

Mindig tessék informálódni az adott iskolában, hogy a következő évben a kívánt iránynak megfelelő kollégiumi képzést indítják-e.

Ingenieurtitel (mérnöki cím)

A magasabb technikai tanintézetekben, illetve a magasabb mezőgazdasági és erdőgazdasági tanintézetekben végzettek egy legalább 3 éves szakmai gyakorlatot követően kérelmezhetik a Szövetségi Gazdasági, Családi és Ifjúságügyi Minisztériumtól vagy a Szövetségi Mezőgazdasági, Erdőgazdasági, Környezeti és Vízgazdálkodási Minisztériumtól a mérnöki cím anyakönyvi bejegyzését. A szakmaiságot a minisztériumok adottnak tekintik, ha a munkáltató bizonyítványt állít ki arról, hogy a 3-éves szakmai gyakorlat során kifejtett tevékenység az adott szakterület szakismereteinek meglétét feltételezi azon a szakterületen, amelyen a kérelmező az érettségi és oklevél vizsgát, illetve az oklevélvizsgát letenni jogosult.

Internat

Bizonyos szakképző iskolákban adott a tanulók számára lakhatási és ellátási lehetőség. A havi költségek részleges visszatérítésére az „otthon-hozzájárulás” formájában kerülhet sor.

ISCED

A Képzésügyi Sztenderdek Nemzetközi Osztályozása megkönnyíti a statisztikai adatok és a különböző képzési formák összehasonlítását. Ez az osztályozási rendszer egy keretet kínál, amelyben egyebek között a különböző képzési formák színvonalát meghatározott kategóriákba lehet sorolni. Az ISCED szintekre történő besorolással egészen az óvodától az egyetemi képzésig gyorsabban és jobban meg lehet állapítani, hogy egy bizonyos oktatási forma milyen képzési szintet jelent. Ez például segítséget jelenthet a különféle képzettségek beszámításánál vagy elismerésénél, illetőleg a partneriskolák kiválasztásánál.

Kollegs (kollégiumok)

Néhány szakmai képzést nyújtó magasabb iskola kollégiumokat is működtet, amelyek feladata, hogy a magasabb iskolákat elvégzett tanulóknak 4-6 szemeszteres képzési forma keretében a szakmai képzést nyújtó magasabb iskola ismeretanyagát kiegészítő jelleggel közvetítse. A kollégiumok oklevél vizsgával fejeződnek be. A kollégiumi felvétel előfeltétele az érettségi vizsga, a szakérettségi vizsga, vagy a felsőfokú tanulmányok folytatására jogosító vizsga eredményes letétele. A legtöbb technikai kollégiumban a végzettek 3 éves gyakorlati idő teljesítését követően kérelmezhetik a mérnöki címet.

Mindig érdeklődjön a kiszemelt iskolában, hogy a következő évben a kívánt kollégiumot indítják-e.

Landesschulrat/Stadtschulrat für Wien (tartományi iskolatanács/bécsi városi iskolatanács)

A tartományi iskolatanács/bécsi városi iskolatanács az adott tartományban működő szövetségi iskolaügyi hatóság, amelynek feladata a törvények végrehajtása és az iskolafelügyelet. Minden tartományi iskolatanácsnak, illetőleg a bécsi városi iskolatanácsnak az iskolaszervíz-irodáiban elérhetők fontos információk az iskolákkal és az oktatással kapcsolatban.

Lehrabschlussprüfung - LAP (tanonczáróvizsga)

A tanoncvizsgát a tanonc teheti le a tanoncidő végén, hogy igazolják a szakmai képzés befejezését. A vizsgát a munkadók és a munkavállalók képviselőinek részvételével létrehozott bizottság előtt kell letenni. A vizsga gyakorlati és elméleti ismereteket fog át, van írásbeli és szóbeli része. Néhány esetben ezt a vizsgát pótolhatja egy másik, rokon szakmában letett tanoncvizsga, esetleg egy egyszerűsített kiegészítő vizsga teljesítéséhez kötött módon.

Lehrberuf (olyan foglalkozás, amelyet tanoncként lehet elsajátítani)

A tanonc-foglalkozás a Szakmai kiképzésről szóló törvény (BAG) hatálya alá tartozik. Az ilyen foglalkozás szakszerű elsajátításához az adott foglalkozás jellegétől függő tanoncidő szükséges (kettős képzési rendszer).

A tanonc-szakmákkal kapcsolatos információkkal egyebek között a Gazdasági Kamara Tanonc Irodái szolgálnak valamennyi tartományban, valamint a Szövetségi Gazdasági, Családi és Ifjúsági Minisztérium Tanonc-szervíz szolgálata, a Munkások és Alkalmazottak Kamarája, illetve az Osztrák Iparszövetség.

Lehrberufsliste (a tanonc-szakmák listája)

A Szövetségi Gazdasági, Családi és Ifjúsági Minisztérium tanonc-szakmákról szóló listája állapítja meg, hogy melyek a tanonc-szakmák. Ez a lista írja elő a tanoncképzés idejét, azt, hogy melyek az egymással rokon tanonc-szakmák, és hogy a képzésben eltöltött időt más szakma esetén hogyan kell beszámítani. Ausztriában a szakmai kiképzésről szóló törvény alapján jelenleg mintegy 250, a kézműiparra, a gyáriparra és a szolgáltatói szektorra orientált tanonc-szakma létezik.

Lehrbücher (tanonc-könyvek)

A tanonc- és az iskolakönyveket a szakmai képzést nyújtó iskolák teljes idejű oktatásában részesülő tanulóknak az iskolakönyv akció keretében ingyenesen rendelkezésre bocsátják.

Lehre mit Matura (tanoncképzés érettségivel)

A költségmentes szakérettségivel az összes tanonc számára is nyitva áll a lehetőség az érettségi megszerzéséhez, és ezáltal sokféle továbbképzési lehetőséghez. Már a tanoncképzéssel párhuzamosan el lehet kezdeni az előkészítő tanfolyamot, sem a tanfolyam díját, sem a vizsgadíjakat nem kell kifizetni.

Meisterprüfung (mestervizsga)

Minden 18.életévét betöltött személy jelentkezhet mestervizsgára. A mestervizsga egy szakmai-gyakorlati részből, egy üzemgazdasági és üzemjogi részből (vállalkozói vizsga) és egy kiképzői vizsgából áll. Mindegyik mestervizsgának 5 modulja van, amelyeket egymástól függetlenül lehet teljesíteni.

1.modul: szakmai-gyakorlati vizsga A és B rész

2.modul: szakmai szóbeli vizsga A és B rész

3.modul: szakmai írásbeli vizsga

4.modul: kiképzői vizsga

5.modul: vállalkozói vizsga

Ha a jelölt az első tanonczáróvizsgáját sikeresen letette, vagy az első szakmai iskolát sikeresen elvégezte, az 1.és a 2.modul A része kiesik. Meghatározott első szakmai iskolák esetében az ott végzetteknek a 3.modul is kiesik. A mestervizsga meghatározott moduljainak pótlását alapelvszerűen a mestervizsga-rendtartás szabályozza. A kézműves mestervizsgák valamint a szabályozott iparok esetében előírt vizsgák általánosan a tartományi kamarák mestervizsgáztató helyein teljesíthetőek.

Meisterschulen (mesteriskolák)

A mesteriskola az ipari, technikai vagy kézműipari szakiskolákban a szakmai továbbképzés különleges formája. A kézműipari forma esetében az alkalmassági vizsga kötelező. A mesteriskolák 1-2 évig tartanak, a befejezett szakmai képzés a jelentkezés előfeltétele.

Modularisierung der Schulen für Berufstätige (a dolgozók iskoláinak modulrendszere)

A modulrendszerben megvan a tanulóknak a lehetőségük arra, hogy az órarendjüket rugalmasan, a saját igényeikhez igazodóan alakítsák ki. Így figyelembe vehetjük az életkort és az életkörülményeket. A teljesített modulok összegyűlnek, és csak azokat kell ismételni, amelyeket nem sikerült teljesíteni. Félévente kapjuk meg a modulbizonyítványt. Amikor valaki az összes modult és a képzést lezáró vizsgákat is teljesítette, a képzés lezárul.

Neue Mittelschule (új középiskola)

Az új középiskola a 10-14 évesek közös iskolája. Az új középiskola a képzési lehetőségek széles palettáját kínálja egy helyen, valamint a legkülönböző adottságok támogatását és érdeklődések kielégítését teszi lehetővé. Alapvetően az általános képzést nyújtó felsőbb iskolák alsó tagozatának tanterve érvényes az új középiskolákban is, de itt a tanulók egyéni támogatást és speciális oktatást kapnak.

Pädagogische Hochschulen (PH) – pedagógiai főiskolák

A pedagógiai főiskola felsőfokú tanmenetet kinál a népiskolák, főiskolák, különleges iskolák és politechnikai iskolák oktatóinak éppen úgy, mint a szakképzés területén működő oktatóknak. A tanmenet 6 szemeszteres, és a „Bachelor of Education” (Bed) akadémiai fokozat megszerzésével zárul.

Pflegehelfer/in (ápoló segéd, vagy másképpen segédápoló)

A segédápoló képzést Az egészségügyről és a betegápolásról szóló törvény szabályozza. A képzést a szociális gondozói iskolák valósítják meg. A foglalkozás űzésére a tartományi egészségügyi hatóság előtt letett vizsga jogosít fel. Vannak olyan ápolósegéd tanfolyamok is, amelyeket különféle betegellátó intézetekben szerveznek meg.

Pflichtpraktikum (kötelező gyakorlat)

A legtöbb szakmai képzést nyújtó közép- és felsőbb iskola tanulóinak egy vagy több alkalommal, a nyári szünetben, fizetett és kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük a bevezető gyakorlati üzemekben. Néhány esetben ecélból meg is rövidítik a tanévet (például a túrizmushoz kapcsolódó iskolákban).

Pflichtschulabschluss (a kötelező iskolák sikeres elvégzése)

A kötelező iskolák sikeres elvégzése alatt a 9.évfolyam eredményes befejezését kell érteni.

Polytechnische Schulen (politechnikai iskolák)

A politechnikai iskola 1 évig tart, és a foglalkozásra (munkavégzésre) előkészítő 9.évfolyamot jelenti.

Praktischer Unterricht (gyakorlati oktatás)

A gyakorlati oktatás egy esetleges összetevő eleme a szakmai képzést nyújtó közép- vagy felsőbb iskolákban folyó oktatásnak. A gyakorlati oktatást üzemekben, építkezéseken, gyakorló cégeknél, laboratóriumokban, műtermekben, tanhotelekben, tanirodákban, mezőgazdasági és erdőgazdasági tanüzemekben szervezik.

Reglementierte und nichtreglementierte Berufe (szabályozott és nem szabályozott foglalkozások)

Szabályozott foglalkoozások: az adott foglalkozásban (szakmában) való elhelyezkedés, illetőleg a foglalkozás űzésének feltételeit törvényi előírások (Ausztriában például az Iparűzési Rendtartás) szavbályozzák.

A nem szabályozott foglalkozások esetében törvényi előírásokon alapuló szabályozás nincsen.

Reife- und Diplomprüfung (érettségi és oklevélvizsga)

Az érettségi és oklevélvizsga a szakmai képzést nyújtó magasabb iskolák lezárása. Ez a vizsga a kettős végzettség lehetőségét kínálja, egyrészt a felsőoktatásban való részvétel jogosultságát, másrészt egy foglalkozás gyakorlásának jogát biztosítja. (Az emelt szintű szakmák esetében is teljes értékű végzettséget jelent.)

Reife- und Diplomprüfung NEU (ab 2014/15) – új érettségi és oklevélvizsga (a 2014/15-ös tanévtől)

A szakmai képzést nyújtó felsőbb iskolák tanulói egy foglalkozásbeli vagy üzemi gyakorlattal kapcsolatos kérdésről diplomamunkát készítenek.

Az írásbeli dolgozatot (zárthelyi dolgozat) egész Ausztriában az összes tanuló egy időpontban írja, ugyanazokat a foglalkozáshoz, illetőleg a megtanultak alkalmazásához kapcsolódó kérdéseket kapják egységesen a három vizsgaterületen: német, idegen nyelv és alkalmazott matematika.

A tanulók eldönthetik, hogy három írásbeli és három szóbeli, vagy négy írásbeli és két szóbeli vizsgát kívánnak tenni.

Reifeprüfung (érettségi vizsga)

Az érettségi vizsga az általános képzést nyújtó felsőbb iskolák záróvizsgája, valamint részvizsgája a szakmai képzést nyújtó felsőbb iskolák záróvizsgájának. Ezzel a vizsgával szerezhető meg a felsőoktatásban való általános részvétel jogosultsága. (vagy talán helyesebben: a felsőoktatásban való részvétel általános jogosultsága)

Schulautonomie (iskolai autonónia)

Az iskolai autonómia lehetővé teszi az iskoláknak, hogy a tantervben előre megadott képzési súlypontok közül választva kialakítsák saját profiljukat, és – egyebek között – a gazdaság aktuális kihívásaihoz alkalmazkodjanak.

Schulbeihilfe (iskolai támogatás)

A szakmai képzést nyújtó közép- és felsőbb iskolák nem tanköteles tanulói rászorultság és jó tanulmányi eredmény esetén kérelemre iskolai támogatásban részesülhetnek. (A formanyomtatvány beszerezhető az iskolákban.)

Schulen für Berufstätige (dolgozók iskolái)

Sok szakmai képzést nyújtó közép-, illetve felsőbb iskolát, akárcsak továbbképző (érettségire felkészítő) tanfolyamot és kollégiumot megszerveznek esti iskola formájában, hogy dolgozók is latogathassák – lásd ugyanezt a második képzési út fogalmánál is.

Schülerfreifahrt (tanulók ingyenes utazása)

A tanulók ingyenes utazása a legtöbb közlekedési eszközön biztosított a tanuló lakása és iskolája között. A formanyomtatványok az iskolákban beszerezhetőek. Meghatározott magán közlekedési eszközök igénybe vétele esetén az ingyenes utazás helyébe a Pénzügyi Hivatal által kifizetett iskolai utazási támogatás lép.

Schulgeld (iskolapénz – magyar megfelelője a tandíj)

A szövetségi iskolákban nem szednek tandíjat. Bizonyos körülmények között a munkaeszközök költségeit be kell fizetni. A tanuló otthonokban költségként jelentkezik az elhelyezési díj. Tandíjat és vizsgadíjakat csak a magániskolákban, illetőleg a külsős vizsgák letételekor szednek.

Schulpflicht (iskolakötelezettség)

Az általános iskolakötelezettség 9 év, és azokra a 6.életévüket betöltött gyerekekre érvényes, akik – az állampolgárságuktól függetlenül – tartósan Ausztriában tartózkodnak. A szakmai képzést nyújtó közép- vagy felsőbb iskolák látogatása általában már a tankötelezettség 8.évét követően lehetséges.

Studienberechtigungsprüfung (felsőfokú tanulmányok folytatására jogosító vizsga)

A felsőfokú tanulmányokra jogosító vizsga lehetővé teszi a részvételt valamely szakirányú, első felsőfokú képzésben (kollégiumok, akadémiák, egyetemek). Ez a vizsgalehetőség azoknak szól, akik nem rendelkeznek érettségivel vagy szakmai alapképzettséggel. A felkészítés időtartama, valamint a részvizsgák száma és tartalma a megcélzott felsőfokú tanulmányok jellegétől függ.

Übergangsstufe für berufsbildende mittlere und höhere Schulen (átmeneti fokozat a szakmai képzést nyújtó közép- és felsőbb iskolákba)

Ez az oktatási forma 1 évig tart, és az a feladata, hogy azokat a tanulókat, akik az első 8 évfolyamot eredményesen befejezték ugyan, de a felvételi vizsgát nem teljesítették, és emiatt nem felelnek meg az szakmai képzést nyújtó közép- vagy felsőbb iskola 1.évfolyamába történő beiratkozás feltételeinek, vagy felvételt nyertek ugyan az 1.évfolyamba, de előre láthatólag a tanulásban nem fognak tudni eredményesen résztvenni, ismétlés, kiegészítés, valamint a megszerzett ismeretek biztosabbá tétele révén az 1.évfolyam teljesítéséhez szükséges tudás és készségek terén felkészítse.

Übertritt (átlépés)

A szakmai képzést nyújtó iskolák különböző fajtái között az átlépés minden további nélkül lehetséges, ha a két iskola tanterve megegyezik. A tantervek különbözősége esetén az átlépés feltétele a megfelelő vizsgák teljesítése.

Übungsfirmen (gyakorló cégek – pontosabban: gyakorlat teljesítési lehetőséget biztosító cégek)

A gyakorló cég egy valódi vállalkozás modellje – ennek a „tantárgynak” a keretében a tanulók úgy dolgoznak, mint egy valódi cégnél. A gyakorló cég üzemeltetése az üzleti képzés céljából a szakmai képzést nyújtó közép- és felsőbb iskolák esetében a képzési irány szerint ajánlott vagy kötelező. Gyakorló cégek vannak a szakiskolákban és a politechnikai iskolákban, valamint a felnőttképzés és az egyetemi képzés keretében is.

Unfallversicherung (balesetbiztosítás)

A tanulók az oktatás idejére, az iskolába menet és onnan hazajövet, valamint az iskolai rendezvények ideje alatt bekövetkező esetleges baleset esetére biztosítva vannak.

Universitätsberechtigung (jogosultság egyetemi tanulmányok folytatására)

A főiskolai és egyetemi tanulmányok folytatására az általános jogosultságot érettségi vizsgával, érettségi és oklevélvizsgával, és szakérettségi vizsgával lehet megszerezni, korlátozott jogosultság szerezhető felsőfokú tanulmányok folytatására jogosító vizsgával is. Valamely szakmai képzést nyújtó felsőbb iskola érettségi és oklevél vizsgájának letétele a legtöbb egyetemen lehetővé teszi a tanulmányok megkezdését minden további nélkül. Egyes esetekben, az elvégzett iskola szakirányát és a kiszemelt felsőfokú képzés jellegét figyelembe véve, kiegészítő vagy pótlóvizsga letételére lehet szükség. A szakmai képzést nyújtó felsőbb iskolák érettségi és oklevélvizsgája a kollégiumok, az egyetemek, a magasiskolák (ez a magyar főiskola megfelelője), a szakmagasiskolák és a pedaggógiai szakmagasiskolák látogatására jogosít.

Unternehmerprüfung (vállalkozói vizsga)

A vállalkozói vizsga letételéhez azokra az alapismeretekre van szükség, amelyek az üzleti vállalkozások eredményes vezetéséhez nélkülözhetetlenek. A II.számú Szövetségi Törvénylap 114/2004.száma szerint (az ott megjelent törvény 8. § alapján) nem kell letenni a vállalkozói vizsgarészt azokban a szakmai képzést nyújtó közép- és felsőbb iskolákban, ahol ezeket az ismereteket legalább 160 óra terjedelemben oktatják (abban a témakörben tartott órákat kell itt érteni, amelyek a vállalkozói vizsga tárgyát alkotó témákról szólnak).

Verkürzte Lehrzeit (rövidített tanoncidő)

Egy évvel megrövidül a tanoncidejük minden olyan tanoncszakmában, amely legalább 3 éves tanoncidőhöz kötött, azoknak a tanulóknak, akik szakmai képzést nyújtó közép- vagy felsőbb iskolában szereztek végzettséget.

Vorbereitungslehrgänge (Előkészítő, illetve felkészítő tanfolyamok)

Az előkészítő, illetve felkészítő tanfolyam 1 vagy 2 szemeszteres, és azoknak, akik elvégzik, vagy a tanonckodásra teremti meg a lehetőséget, vagy egy más, a tanuló (személy) által kiválasztott képzésre készít fel abban az esetben, ha az illető az adott képzésnek éppen csak a minimális felvételi feltételeit tudja teljesíteni (és emiatt bizonytalan, hogy az adott képzést képes lesz-e sikeresen lezárni).

Werkmeisterschulen (műmester iskolák)

A műmester iskolák azoknak a személyeknek biztosítanak kiszélesített elméleti szakképzést, akik ipari-technikai területen már rendelkeznek valamilyen szakképzettséggel. A műmester iskola 4 szemeszteres, és egy bizottság előtti záróvizsgával fejeződik be. (A tanoncok egy kézműves műhelyben szerzett 4 éves gyakorlat után válnak jogosulttá erre a képzésre.)

Wirtschaftsfachschule (gazdasági szakiskola)

A gazdasági foglalkozásokat oktató iskolák székhelyein működtetett 1 vagy 2 éves iskola. Megfelelő szakmai előképzettséget ad a szociális, egészségügyi, élelmiszerrel kapcsolatos, gazdasági vagy túrizmussal kapcsolatos területeken létező foglalkozásokhoz.

Zusatzprüfungen (kiegészítő vizsgák)

Aki egy szakmai képzést nyújtó felsőbb iskolában az érettségi és oklevélvizsgát letette, fő szabály szerint tanulmányokat folytathat az egyetemeken (lásd a felsőfokú tanulmányok folytatására való jogosultságnál). A felsőfokú tanulányok bizonyos irányai esetén kiegészítő vizsgákra lehet szükség, ha a tanulmányok szempontjából lényeges tárgyakat az elvégzett iskolában nem oktatták (például biológia, ábrázoló geometria, görög, latin, pszichológia, filozófia). A kiegészítő vizsga csak akkor követelhető meg, ha az említett tantárgy sem kötelező tantárgyként, sem egy meghatározott minimális mértékben nem került oktatásra, vagy a tanuló ebből a tárgyból eredménytelen volt.

A Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium honlapján ehhez a témához további információk állnak rendelkezésre.

Zweiter Bildungsweg/Lebenslanges Lernen (második képzési út/élethosszig tartó tanulás)

A részvétel alsó korhatára 15 év, efölötti életkorban jelentkezhet valaki a második képzési út keretében működő oktatási formákra (lásd még a dolgozóknál is).

Szakmai képzést nyújtó iskolába járni sohasem késő. A könyvben csillaggal megjelölt szakmai képzést nyújtó közép- és felsőbb iskolákban nincs jelentkezési korhatár. Néhány tanfolyamot kifejezetten idősebb tanulóknak ajánlanak, vagy azért, mert az adott szakma művelése egy bizonyos fokú érettséget kíván, vagy azért, mert a tanfolyam valamely szakma szempontjából inkább továbbképzésnek tekintendő.

Ha Ön érdeklődik valamelyik tanfolyam iránt, vegye fel a kapcsolatot az érintett iskolával.